2010. augusztus 31., kedd
2010. augusztus 30., hétfő
Az a virág, amely a szívből nyílik nem hervad el soha,
ahogy a szeretet sem múlik el, ha lélek az otthona.
Hiszen a szeretet nem más, mint a lélekből sarjadt virág:
láthatatlan, és mégis érzed rejtélyes illatát. Láthatatlan.
Csak akkor látni, ha szemed mosolyog,
s felragyognak szirmai közt csillagharmatok.
ahogy a szeretet sem múlik el, ha lélek az otthona.
Hiszen a szeretet nem más, mint a lélekből sarjadt virág:
láthatatlan, és mégis érzed rejtélyes illatát. Láthatatlan.
Csak akkor látni, ha szemed mosolyog,
s felragyognak szirmai közt csillagharmatok.
Ne a hibáit számold amit elkövet,
hanem: a vele töltött boldog perceket.
Azt, hogy hányszor volt, hogy nagyon hiányzott,
Azt, hogy hányszor érezted, hogy érintésétől a hideg kirázott.
Ne hízelgő, nyálas, szép szavakat várj tőle el.
Csak pár érintést amiben érzéseit mondja el.
Azt nézd, hogy ölel meg mikor fázol,
Hogy elnézi-e neked mikor nagyot hibázol.
Hogy csókol meg mikor búcsúztok
hogy néz rád mikor újra találkoztok.
Elvisel-e úgyis ha éppen hisztis és nyűgös vagy,
kellesz-e neki úgyis ha kicsit bolond és gyerekes vagy?!
Én a hibáit kerestem és elmenekültem, elcsesztem.
Bánom már, mert még szeretem, de örökre elvesztettem!
hanem: a vele töltött boldog perceket.
Azt, hogy hányszor volt, hogy nagyon hiányzott,
Azt, hogy hányszor érezted, hogy érintésétől a hideg kirázott.
Ne hízelgő, nyálas, szép szavakat várj tőle el.
Csak pár érintést amiben érzéseit mondja el.
Azt nézd, hogy ölel meg mikor fázol,
Hogy elnézi-e neked mikor nagyot hibázol.
Hogy csókol meg mikor búcsúztok
hogy néz rád mikor újra találkoztok.
Elvisel-e úgyis ha éppen hisztis és nyűgös vagy,
kellesz-e neki úgyis ha kicsit bolond és gyerekes vagy?!
Én a hibáit kerestem és elmenekültem, elcsesztem.
Bánom már, mert még szeretem, de örökre elvesztettem!
2010. augusztus 28., szombat
|
2010. augusztus 25., szerda
Barátainmak
Amíg barátok vesznek körül,
Soha nem vagy egyedül,
Szomorúság,bú,baj,bánat
A válladról lekerül.
Segítenek cipelni
A rád rakott terheket,
És bármit is hoz a sors,
Itt vannak már ők Veled.
Az élet lehet kemény,nehéz,
S nem látod a kiutat,
De a barátság ezen is,
Mint szivárványhíd,túlmutat.
A barátok most már mindig
Itt maradnak Teveled,
Szívük mélyén aranytollal
Van beírva a neved.
Én is ilyen barát vagyok,
Szívemben a szeretet,
És ezt,mint drága kincset,
Ajándékozom Neked.
2010. augusztus 24., kedd
2010. augusztus 22., vasárnap
Jó veled
Nem akarok felébredni,
mert olyan jó veled lenni.
Érezni, hogy itt vagy velem,
soha el nem engedsz engem.
Olyan jó melletted lenni,
és a válladon pihenni.
Biztonságban érzem magam,
mert tudom, hogy te velem vagy.
Mi ketten összetartozunk,
és soha el nem válhatunk.
A mi szerelmünk oly erős,
hogy minden akadályt legyőz.
Pák Diána: SZERETLEK
Szeretlek. És már rég nem érdekel miért.
Nehéz még kimondani, ezért írom le,
Hogy úgy lüktetsz bennem, mint az adrenalin,
Mi felszabadul a megfáradt erekbe
Neked nem kell színes cécó, mély vallomás,
Hiszen lélek vagy a lelkemben, a részem.
Elég ha megpihensz bennem egy kicsit,
Hogy mi ketten teljessé váljunk egészen
Most lassan aláhull a bíbor alkonyat,
egy percre visszanéz, majd búcsút int a nap.
Egy hosszú pillanatra csend lesz, s áll a lég,
mintha minden élő csodára várna még,
hisz oly varázsos minden - hátha így marad
oly hamar sötétség reánk nem szakad -
de lassan, tétován fölkel a gyönge szél
vigasztalva suttog - szép estét ígér"
egy percre visszanéz, majd búcsút int a nap.
Egy hosszú pillanatra csend lesz, s áll a lég,
mintha minden élő csodára várna még,
hisz oly varázsos minden - hátha így marad
oly hamar sötétség reánk nem szakad -
de lassan, tétován fölkel a gyönge szél
vigasztalva suttog - szép estét ígér"
2010. augusztus 21., szombat
Ringatlak
Legyen puha fényű álmodkarjaimmal oda vágyok. Kuporogni az öledben, ehhez lenne kedvem. Hallgatni némuló hangod szavaidból paplant varrok. Szépen csendben ringatlak, altatlak a holnapnak. Álmodd rám bársony mosolyod. | ||
Zsomcike Fruzsina |
Egy év
Elmentél, mert nem voltam erős.
Gyáva voltam mert nem volt elég erőm.
Élni nélküled nem lehet Kedvesem,
Vágyom Rád, de már nem lehet.
Elmentél, itt hagytál Engemet.
Most sem tudom még igazán,
Elengedni, hogy tudtalak egyáltalán.
Nem élet az Élet nélküled,
Tudnod kell, hogy szeretlek Tégedet.
Élni egyedül, Nélküled nem lehet.
Lelkem, szívem követett Tégedet.
Esténként, mikor a csillagokat nézem,
Letekintesz Rám, érzi a szívem.
Elmentél, mert nem voltam erős.
Gyáva voltam mert nem volt elég erőm.
Élni nélküled nem lehet Kedvesem,
Vágyom Rád, de már nem lehet.
Elmentél, itt hagytál Engemet.
Most sem tudom még igazán,
Elengedni, hogy tudtalak egyáltalán.
Nem élet az Élet nélküled,
Tudnod kell, hogy szeretlek Tégedet.
Élni egyedül, Nélküled nem lehet.
Lelkem, szívem követett Tégedet.
Esténként, mikor a csillagokat nézem,
Letekintesz Rám, érzi a szívem.
Messzi közelség
Nem tudom, hogy szavakba tudom-e önteni, amit érzek,de az az egy biztos, hogy nagyon szeretlek Téged. Te egy nagyon jó ember vagy, a legnagyobb kincs, még egy ilyen fiú a világon nincs. Nincs, ki ennyire megértene S e lelket, melyet sokszor én sem értek, így ismerne. Te vagy, ki semmi mást, csak jót érdemelne, Nálad jobb barátot nem találnék keresve se. S ennél többet is érezhetnék, ha nem lenne közöttünk a számítógép. Messze vagy tőlem, írod soraidban és szomorúságot is érzek a szavaidban. Én mindent, mit tudnék, megadnék Neked, ha láthatnám végre azt a két szép szemed. Fognám egész nap a derekad és a kezed s bőrünk találkozna, nem csak az ujjhegyen. Nem hiszek a véletlenekben, úgy érzem, Veled nincs lehetetlen. Elmegyek, majd eljössz hozzám, és beteljesedik, amit mindegyikünk várt. | ||
Gál Mona |
2010. augusztus 20., péntek
2010. augusztus 18., szerda
TUDOD ÉN AKKOR IS SZERETLEK...
Tudod én akkor is szeretlek, amikor alszol
amikor nem gondolsz rám...
Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: így nem mehet tovább...
Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem
ami az életünk.
Kimondott és kimondatlan mondatok
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.
Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk,
s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki...
Valami kéne még, valamit kéne tenni.
De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.
Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak hosszabb legyen minden szerelmes éj...
Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!
Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen...
Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod...
Játssz nekem boldogságot!
Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.
Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod...
Szeress kicsit jobban...
Szőkén és feketén szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba...
Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba
Szeretlek akkor is, mikor alszol,
Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzalSZERETLEK!
amikor nem gondolsz rám...
Tudod én akkor is szeretlek, amikor árnyék ül arcodon,
amikor azt gondolod: így nem mehet tovább...
Én akkor lehunyom szemem és azt a filmet nézem
ami az életünk.
Kimondott és kimondatlan mondatok
Én akkor is szeretlek, ha más úton jársz,
azon, melyen nincsenek táblák,
és nincs korlát a halálos kanyar előtt.
Az értetlenség szakadéka mellett vezet utunk,
s a csodákat nem fényképezi le helyettünk senki...
Valami kéne még, valamit kéne tenni.
De én akkor is szeretlek, ha néha fáj,
ha néha előbúj rejtekéből a magány a dögevő,
mely ott köröz néhány boldog pillanatunk felett.
Csak egy mosolyt hozzon a déli szél,
csak hosszabb legyen minden szerelmes éj...
Tartson tovább a szenvedély, mert akkor
húsodba marnám a jelet,
mely üzenetet hordoz: még minden lehet!
Szeress, mert adni kell, hogy kapj
Higgy imáidban, s ne vétkezz önmagad ellen...
Légy költő és légy színész. Játssz prédikátort
a pokol kapuja előtt.
Játssz szüzet, még ha ördögnek is kell táncod járnod...
Játssz nekem boldogságot!
Szeretlek akkor is, ha te magadat egész másképp látod.
Szeretlek akkor is, ha az életet, csak egy gazos
mellékvágányra várod...
Szeress kicsit jobban...
Szőkén és feketén szeretlek,
mint villám szeret a fülledt nyárba...
Mint kocsmaszagú ősz szeret az utolsó
napsugárba
Szeretlek akkor is, mikor alszol,
Szeretlek félve, haraggal,
szeretlek soha el nem múló halált hozó lázzalSZERETLEK!
2010. augusztus 8., vasárnap
2010. augusztus 7., szombat
Alphonse de Lamartine
„Néha csak egyvalaki hiányzik, mégis az egész világ néptelennek tűnik.”
Kovács Ákos
„Ma éjjel az emlékeddel
alszom vagy virrasztok,
hisz' megtörtént már párszor,
makacs fájdalommal kívánom a hajnalt,
kérlek bocsáss meg
nagyon hiányzol.”
alszom vagy virrasztok,
hisz' megtörtént már párszor,
makacs fájdalommal kívánom a hajnalt,
kérlek bocsáss meg
nagyon hiányzol.”
Váci Mihály
„Elmúlnak így azt estjeim
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
szemem ki sem nyitom.”
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled,
szemem ki sem nyitom.”
2010. augusztus 6., péntek
2010. augusztus 5., csütörtök
2010. augusztus 2., hétfő
2010. augusztus 1., vasárnap
Túrmezei Erzsébet: Hiszek a szeretetben
Fehér szobánkban napsugarak járnak.
Kék öszi ég, nincs rajt egy kósza felleg.
Szívemben boldog, halk dallamok kelnek:
Hiszek a szeretetben.
Kék öszi ég, nincs rajt egy kósza felleg.
Szívemben boldog, halk dallamok kelnek:
Hiszek a szeretetben.
Valamit kérve kértem, várva vártam,
s úgy tusakodtam a keserü "nem"-mel.
Most bízom, s várok békén, türelemmel.
Hiszek a szeretetben.
s úgy tusakodtam a keserü "nem"-mel.
Most bízom, s várok békén, türelemmel.
Hiszek a szeretetben.
Hiszek benne, ha nem látom, ha látom,
Hiszek, ha ád és hogyha "nem"-mel éget.
Nem ismerek mélységesebb mélységet.
Hiszek a szeretetben.
Hiszek, ha ád és hogyha "nem"-mel éget.
Nem ismerek mélységesebb mélységet.
Hiszek a szeretetben.
Tudom, hogy enyém. És tudom: a létem
Szétosztogatni édes kötelesség!
Hogy mások is ujjongva hirdessék:
Hiszek a szeretetben.
Szétosztogatni édes kötelesség!
Hogy mások is ujjongva hirdessék:
Hiszek a szeretetben.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)