2012. szeptember 28., péntek

Románc



Egy különös árnyék tekeredett
a kisváros karcsú derekára,
hogy átölelhesse,
s bebugyolálhassa
alvó kedvesét.
Lassan, s
gyöngéden érintette meg
törékeny testét a fanyar, s
kesernyésen tovatûnô
pillanat.
A hold lecsurgatta
csendbôl sajtolt fénnyalábjait
a kicsiny, hideg háztetôkre
a sötétségben megbújó
lidérceknek, kik
marionettként báboztak
a csillogó fénycseppekkel, majd
apránként kortyolgatták el
a selymesen szétterülô
éjszakát.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

EZEN A NAPON

.

.
.









88




.

.
.