Ha belül boldog vagy, kívül is látszik
szemed csillog, a lelked sugárzik,
hegyeket mozgat a boldogság, ha kell
amit a másik örömmel visel.

A jóindulat is okozhat zavart,
csak úgy kicsúszott szó, nagy zivatart
összeszorul a lélek ott legbelül,
a tüdőbe levegő se kerül.

Olykor hirtelen elhallgat a zene,
szétterül a csend sötét köpenye
gyanakvó képzelet, ha elszabadul...
mindenki a saját kárán tanul.

...mert észre kell venni a szeretetet,
tudd tovább adni a szereteted.
Megbocsátás a boldogság forrása,
szíved, lelked, szabad lesz utána.

„A szeretetnek melege van a természet hidegében,

világossága van az élet sötétségeiben,

és a szeretetnek ajkai vannak,

amik mosolyognak velünk az örömben,

és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban.”

(Gárdonyi Géza)