Mielőtt lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldöm hozzád az én angyalom. Egy pillanatra kérlek, figyelj rá mert a nevemben Boldog Új évet kíván!

„Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.”                                                                                                               Márai Sándor

.

Orbán Mária
ÜNNEPI FÉNYEK

Az ádenti fények
Ragyogóan égnek.
Lelkemben az ének,
Vígan így zenélek.

Ünnep van a földön,
Ünnep van az égben.
Béke a lelkemben,
Ünnep mindenekben.

Karácsonyi csoda,
Megváltónk otthona
Ez a kicsiny föld lett,
Úr Jézus született.

Jött erre a földre,
Megváltást hírdetve.
Vérét adta értünk,
Hogy örökké éljünk.

Ölelsz-e még akkor 

Ha a sötétség árnyai mellénk szegődnek, 

és reszketeggé teszik ráncos kezünket, 

olyannak látsz-e majd, mint akkor hajdanán, 

mikor csókjaidtól volt tűzforró a szám. 

Ha már sérült tudatom nem emlékezik,
 és fájni sem fájja többé az élet sebeit,
 vigyázod-e velem azokat a jelenperceket,
 amiket a sors még elrendeltetett.

 Ha majd kibontott hajamon nem csillan a fény, 
s nem vágyom már azt sem, hogy szeressél belém,
 mondd ölelsz-e még akkor, simítod-e arcom,
 addig amíg rám nem terül a csillagfényes alkony.

 Ha majd szoros kötelékünk lazulásra vágyik, 
mert szivárványt fon bele egy másik dobbanás is,
 megőrzöd-e szív-hűségét annak a sok évnek,
 amibe kettőnk sorsa mélyen beleégett.

 Vagy minden, ami voltam el lesz feledve,
 s csak szálló porszem leszek szélnek eresztve.

 Kun Magdolna

"Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés - az döntés, ítélet és ígéret."        Erich From



Engedd útjára

Ne ragaszkodj ahhoz, ki zokogásra késztet,
ki hazugsággal teli reményeket ébreszt.
Kinek ajkán halnak el azok a szép gondolatok,
melyek száműznek könnyet, gyötrő bánatot.

Ne marasztalj olyant ki nem szeretett téged,
ki sosem bizonyított töretlen hűséget,
sem életerőt, kitartást, mikor elvesztetted azt
aminél a világon nem volt fontosabb.

Ne sírj soha azután ki sosem becsülte
azt a tiszta érzést mely most lelked sebezte,
mert meg kell, hogy tanuld, csak az tud bántani,
akinek a szív mélyéből játszva hulltál ki.

Kun Magdolna

Köszönöm, hogy lelked a lelkembe írtad,

Nincs felettünk hatalma a sírnak.

Örök az arcod, nem száll el a szavad,

Minden mosolyod a lelkemben marad.

·
  "Nem az a fontos, hogy milyen nap van, hanem az, hogyan fogod eltölteni. Boldogan, vidáman, vagy magadba roskadva, búsan. Mindig van minek örülni a nehézségek ellenére, csak vedd észre a porszemnyi jót, és a napod csodás lesz."                   E. Matthew Urban

"Aki kevéshez szokott, kevésre vágyik, s minél kevesebbre vágyik az ember, annál boldogabb." Verne Gyula

"Az élet szép és bármit is juttat neked a sors, ne felejts el élni! Élni az egyik legritkább dolog a világon, mert az emberek többsége csak létezik."                                             Marcus Aurelius

BOLDOG APÁK NAPJÁT!

BOLDOG APÁK NAPJÁT!

 Az apai szív is dobbanhat nagyot. A gyermekéért, akire oly nagyon vágyott. Mindent érte és mindent vele. Neki ebben van az összes szeretete. Így működik sok édesapa lelke. Ők azt adják, amit nem tudnak az anyák. Úgy szeretnek, ahogy csak az apák szerethetnek, és úgy ölelnek, amire csak az apák képesek. De tudják azt is mi a figyelem, a mindent meghatározó türelem és mindig pontosan tudják, hogy mikor fontos az érzelem. Hisz az apák a gyermekük által kapnak egy új életet, az új élettel pedig szívükből soha el nem múló szülői szeretetet.                                          (Lippai Marianna)

         Reményik Sándor: Pünkösdi szomorúság 

         A Lélek ünnepén 

         A Lelket lesem én. 

         A Lelket, amely több, mint költemény. 

         A Lelket, amely sosem volt enyém. 

         A Lelket, amely sosem lesz enyém. 

         A Lélek ünnepén 

         Szomorún zendül egyetlen igém: 

         "Hogy születhetik újjá, aki vén?"..

.

Egészség

   115 éves bácsi elmondása szerint egészségének titka a következő 5 élelmiszerben rejlik:

 1. Fokhagyma

A fokhagymában lévő allicin aktív hatóanyag megakadályozza a magas koleszterinszint kialakulását, csökkenti a magas vérnyomást, megakadályozza az érelmeszesedést, ami a keringési betegségek fő oka, mellesleg nagyon erős természetes antibiotikum. Nyersen fogyasztva a leghatásosabb.

 2. Fahéj

Sokan fűszerként használják, de a fahéj igenis gyógykészítmény, amely szintén csökkenti a rossz koleszterinszintet, a glikémiás indexet, csökkenti a gyulladásokat, és javítja az emésztést.

 3. Méz

Ez is természetes csodaszer, amelyben sok nyomelem, vitamin és antioxidáns van, amelyek mind nagyon fontos szerepet játszanak az egészségmegőrzésben.

 4. Fekete csokoládé

A 70 százalékban kakaót tartalmazó csoki akkor hatásos, ha rendszeresen fogyasztjuk. Sok antioxidánst tartalmaz, csökkenti a magas vérnyomást, a stresszt és véd a keringési betegségekkel szemben is.

 5. Olívaolaj

Ha nem szeretnénk magas koleszterinszintet, vércukorszintet és szívproblémákat, akkor érdemes beiktatni az étrendünkbe az olíva olaj használatát, a legjobb az extraszűz változat.

Forrás

Ezért undorodnak egyre többen a párkapcsolattól

     “Szóval sokan kérdezik tőlem, miért nem állapodok meg végre. Én ilyenkor csak széttárom a karomat: ezt komolyan kérdezitek???
Megmondom én, miért undorodom a ténytől, hogy kapcsolatban éljek:

Tudjátok, hogy néz ki manapság egy kapcsolat? Facebookon mennek a közös képek, a közös becsekkolások, a mézes-mázos romantika…. A valóságban pedig dugdossátok egymás elől a telefonjaitokat, hogy a másik nehogy rájöjjön, kikkel beszélgettek titokban… Szemrebbenés nélkül csaljátok meg a másikat. Igen, nálam a csók is megcsalás, és mindenki másnál is az kéne, hogy legyen. Nektek simán belefér az, hogy egy izzadt, piaszagú buliban belemásszatok valaki más szájába, aztán persze nemhogy lelkiismeret­-furdalásotok nincs, de még ti kezdtek el féltékenykedni és ezzel őrületbe kergetitek a másikat. Állandóan megy a számonkérés, a szemrehányás, a szájhúzás, ha a másik végre kiereszti a fáradt gőzt a haverokkal/barátnőkkel…közben meg máson jár az eszetek, és ha felüti a fejét egy kisebb-­nagyobb probléma, egyből tovább repültök.

Persze, a biztosat nehezen engeditek el, ezért van ám pár hét vagy hónap átmenet. Miért nincs annyi gerincetek, hogy kimondjátok „életetek párjának”, hogy más érdekel titeket? Ennyi volt, finito?! Ha meg te épp kapcsolatban élsz, szedd össze magad, mert semmi nem megy könnyen, és lehet, hogy hónapok­/évek múlva százszor megbánod, hogy viselkedsz épp most…

Ha meg végképp nem megy, akkor menekülj, mert csak az idődet pazarlod. Csak egy jó tanács. Régen, ha valami elromlott, szépen megjavították, nem pedig eldobták. Ti pedig mit csináltok? Epekedtek valaki után, aztán ha végre a tiétek lesz, szép lassan úgyis elcsesztek mindent, és már rég nincs meg bennetek a vágy, hogy helyrehozzátok a dolgokat. Csak idő kérdése, hogy valaki lép, illetve lelép valakivel….aztán az új, izgalmas kapcsolatnak is ugyanez lesz a sorsa, hány ilyet láttam már, te jó ég… na, én épp ezért nem hiszek a kapcsolatokban. Nekem nem kell az állandó számonkérés, miközben simán a szemembe hazudnak…. Megfulladtok egymás mellett, mindkét félnek állandóan van valami baja, miközben simán egymás szemébe hazudtok…

Majd, 40 körül már remélhetőleg mindenki megkomolyodik annyira, hogy képes legyen TÁRSAS kapcsolatban élni. Addig, köszi, de nem. Maradok a rövid kalandoknál, lelkiismeret-­furdalás és állandó aggódás, veszekedés nélkül. Megértem azokat is, akik kapcsolatban élnek, mert biztosan létezik olyan, hogy két ember egymásra talál, és évtizedek alatt sem fordul meg a fejükben, hogy egymás nélkül éljenek….csak ilyet nem túl sűrűn látni.”                                               Forrás

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,

Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. 

Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,

Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.

 Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

 Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Húsvéti szokások és ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor ( jelentése elkerülni, kikerülni ) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették. Eredetileg a két ünnep időben egybeesett, majd 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére,a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje.

Húsvéti szokások:
Húsvéti szokások: Nagycsütörtök

Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés reményében. Húsvéti szokások: Nagypéntek Nagypéntekhez babonás félelmek kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeznek, csoportosan mennek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.

 Húsvéti szokások: Nagyszombat

 Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, melyek húsvét vasárnap megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében. Vasárnap hajnalán szokásban volt a Jézuskeresés. Ilyenkor sorban felkeresték a falubéli kereszteket. A Zöldágjárás szép szokása tipikus tavaszi, a természet megújhodását ünneplő énekes játék. A lányok kettes sorban állva, felemelt kezükből sátrat formálva, énekelve haladtak végig a falun (Bújj, bújj zöld ág...). Bizonyos vidékeken szokás a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.


HÚSVÉTI LOCSOLKODÁS

Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből locsolták le a lányokat, sőt egyes vidékeken a patakban megfürösztötték őket, sajnos ha hideg volt húsvétkor bizony betegség is származhatott ebből.

.
HÚSVÉTI SZIMBÓLUMOK

HÚSVÉTI TOJÁS

A tojás ősi termékenység szimbólum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés (l.: Kalevala), a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A tojás szimbolikáját még a baromfitartással nem foglalkozó északi népeknél is felleljük, ők a madarak tojásait gyűjtötték az erdőn. Magyarország területén már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírba is tesznek díszes tojást.


HÚSVÉTI BARKA ÁG

A másik alapvető húsvéti szimbólum Magyarországon a barkaág, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a virágvasárnap ünnepléséhez nyúlik vissza. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárnapon.


HÚSVÉTI BÁRÁNY

A húsvéti bárány rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánkban a bárányhús fogyasztása egyre ritkább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasztása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (elkerülés- Pészach). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya).

HÚSVÉTI NYÚL

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Holdban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékenység szimbólummá lett, rendkívüli szaporasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojással, apró figurákkal.                                         Forrás 

.

.

 .

NŐNAP

Válóczy Szilvia: Nő vagyok

Nő vagyok,

ki félve ébredez,

kinek lelkében él

a lágyan szomorú nesz,

s a pillanat,

a nemes pirkadat,

mit két kezével ringat a Nap.

Nő vagyok,

néha lélekben szomjazó,

némán kérő, s

olykor hallgató,

vagy eloltott,

magányos gyertyaláng,

kit tüzétől égve a szelídség szánt.

Nő vagyok,

egy szerelmes vallomás,

ki melletted,

merengett szívednek

soha sem más,

megtalált vágyadnak

őszinte társ.

 Nő vagyok,

féltésben megadó,

tiltó, nemes hangodban

egy elhagyott, kósza szó,

ölelt karod közt,

szerelmed nélkül

csak egy haldokló.