2011. szeptember 25., vasárnap





Szerelmemnek

Mikor először láttalak raboddá tettél,
Mikor rám néztél lelkemig megérintettél,
Mikor igent mondtál végre enyém lettél,
Együtt voltunk s te mindent feledtettél.


Teljesült minden vágyam óhajom,
Mikor karomba zártalak azon a hajnalon,
Te ölembe hullottál s én kaptam az alkalmon,
Csak néztelek némán mikor ott feküdtél karomon.


Némán kértél csókolj meg "angyalom",
S ajkam ott forrt sokáig ajkadon,
A Szerelem utolért azon a gyönyörű napon,
Akkor már tudtam Szeretni foglak nagyon!!!


Kovács Zoltán




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

EZEN A NAPON

.

.
.









88




.

.
.